Legfélelmetesebb kastélyok Nagy-Britanniában

Így vagy úgy, egy kicsit mindenki szereti a borzongást, az érzést amikor gyermekkorunkban a takaró alá bújtunk. A horror filmekből jól ismert nyikorgó ajtókat, a falban kaparó szellemet, a hirtelen megmozduló függönyt, életre kelt játék babákat, amitől mindenkinek megáll egy kicsit a szíve.

A Glamis-kastély a legismertebb kísértetjárta kastély Skóciában. Ezt a gyönyörű kastélyt még a Strathmore-grófok birtokolták régen, viszont szörnyű emlékeket őriz az udvarház fala. Meggyilkolt királyok, akik közül van olyan is, akinek a vérnyoma még mindig ott van a kastélyban, és boszorkánysággal vádolt királynő is a hely tulajdonosa volt, aki a szemtanúk állítása szerint még máig is kísért. De olyan történetek is keringenek erről a helyről, miszerint az egyik gróf élve befalazta a nyomorék fiát. II. Erzsébet édesanyja, Elizabeth Bowes-Lyon szerint a szelleme ott maradt a kastélyban, és állítja, hogy ő is látta. Pletykás asszonyok szerint pedig minden generációban születik egy vámpírgyerek a Strahmore-ok családjában, mivel elődeik kegyetlenek voltak, de a legabszurdabb feltételezés az, hogy a kastélynak szörnye is van!

glamis
A Glamis kastély

A St. Andrews kastélyról sokan állítják, hogy egy bizonyos fehér ruhás nő sétálgat nap mint nap körülötte és a hozzá tartozó parton, csakhogy egy szürke ruhás nőt is láttak már, aki meg imakönyvvel a kezében szokott ballagni a környéken. De Patrick Hamiltont is emlegették már, a skót mártír szellemét. A várrom tornyain nézi naphosszat azt a helyet, ahol 1528-ban elevenen elégették. Olyan állítások is vannak, miszerint Beaton érsek is itt kísért, ami nem csoda, hisz a protestantizmus ellen küzdő férfit meggyilkolták, aztán meztelenül kilógatták a kastély oromzatára. Akik egyszer eljutnának a helyre, és kíváncsiak lennének a szellemekre, alkonyat után menjenek.

st. andrews

A St. Andrews kastély

Az Írországban megtalálható Leap kastély az ország egyik leggroteszkebb helye. Az O’Bannon család építtette még a 15. században, majd az O’Carroll család tulajdonába került. Mint más kísértetkastélyban, itt is sor került gyilkosságra. Az egyik papot megölték a Véres Kápolna elnevezésű helyen. Később a kastélyt börtönként is használták. Ma viszont egy igazi kísértetjárta hely lett, és csak úgy vonzza a paranormális érdeklődésű embereket. A leghíresebb és egyben legrémisztőbb szellem Elemental. Azért a legfélelmetesebb, mert a szemtanúk szerint nemcsak csak púpja van, de még rothadó hús- és kénszaga is. Amikor felújították a kastélyt, akkor a munkások találtak egy föld alatti börtönt csontvázakkal. Lehetséges, hogy az ő szellemük nem tud békében nyugodni?

leap

A Leap kastély

A Stanford Orcas kúriát az 1530-as években építették. A ház a kezdetektől fogva a Medlycott családhoz tartozik. Az itt megfordult látogatók számos kísértetjárásról számoltak be. Talán a legfélelmetesebb, amit emlegettek, a két méter magas lakáj kísértete, aki a fiatal lányokat ijeszti halálra. De nem csak ez az egyedüli hátborzongató lény a ház körül. Egy papról is beszámoltak, aki az alvó emberekre egy fekete csuklyát akar húzni. Ezekhez képest már nem is zavarba ejtő a különböző hölgyek és kislányok szelleme. Az eddigi kísértethajhászok szerint 14 szellem van a kastélyban. A legvadabb feltételezések szerint még egy kutya fantomja is járja a kúria udvarát, és sokszor vonyít.

anford

A Sanford Orcas kúria

Nos, persze ezekre legyinthetünk is, hiszen az is lehet, hogy mindössze a tulajdonosok szeretnének pénzt kicsikarni a látogatókból az efféle történetekkel. Könnyen meggyőződhetnénk azonban a történetek valóságalapjáról, ha eltöltenének egy éjszakát a felsorolt kastélyok valamelyikében.

 

forrás: https://starity.hu/magazin/28237-kiserteties-helyek-nagy-britanniaban/

Köszönjül starity!

Az angol fish and chips története

“A fish and chips világszerte igencsak angol fogásként ismert, igazából azonban szefárd zsidó étel” – idézte az AP Nigella Lawson világszerte ismert brit mesterszakácsot

fish-and-chips-2ctj4fc

A franciák gúnyosan les rostbifsnek, vagyis marhasültnek “becézik” az angolokat, utalván arra, hogy a steak a legismertebb angol étel. A steak éttermeknél pedig jóval gyakrabban belefuthatunk egy fish and chipset kínáló bódéba Angliában. Abban egyetérthetünk, hogy egy jó steaket nehezebb elkészíteni, mint egy rántott halat sült krumplival, de mivel egyfajta angolszász nemzeti ételről van szó, nézzük meg a hagyományait.

Azt gondolnánk, hogy egy szigeten nem nagy ügy halhoz jutni – csak ilyenkor elfelejtjük, hogy bármekkora halnagyhatalomnak is számít egy ország, csak a part menti területek rendelkeznek autentikus halas fogásokkal. Angliára is igaz ez – az ipari forradalom előtti időkig tengeri halat csak a parti falvak lakosai, illetve a piszok gazdag városlakók ettek rendszeresen, a polgárságnak, pláne a pór népnek nem jutott ebből az élvezetből. Egészen addig, amíg a XIX. században be nem indult a vasútforgalom, és a gyorsan romló, de alapvetően olcsó élelmiszert az ország belsejében lévő gyártelepek lakói, az akkor még nem annyira öntudatos munkásai is meg tudták fizetni. A rántott tőkehal mellé kísérőnek járó társat a híres író, Charles Dickens nevezte először chipsnek 1861-ben, azóta pedig, legalábbis, ha halhoz jár, nem a vékonyra vágott burgonyaszirmot jelenti, hanem a sült krumplit.
Az olajban sült rántott hal egyébként Portugáliából érkezett Angliába. A pogromok elől menekülő zsidó bevándorlók rendszeres étele volt – pénteken este elkészítették, így szombaton, mikor tilos volt dolgozniuk, ezt ették. Az étel széles körű elterjedéséig azonban el kellett még tennie pár száz évnek. A rántott hal, mint a szegények étele már egy korábbi Dickens regényben, a Twist Oliverben is feltűnt, a sült krumplival együtt viszont csak 1863-ben árulta először egy Joseph Malin nevezetű zsidó bevándorló Észak-Angliában. A fish and chips rajongói máig őt tartják az étel szülőatyjának.
kattintóóós
Az étel nagyon hamar népszerű lett a munkásosztály körében, a háború és a nehéz évek pedig a tehetősebbek asztalára is odavarázsolták. Állítólag a II. világháború alatt az egyetlen olyan étel volt, amit lehetett nem jegyre venni. A XX. század második felében a bódékat átvették a bevándorlók, készítették már kelet-európaiak, görögök és indiaiak. A hozzá járó kísérő mártások is leginkább ebben különböznek. Nem egy nagy kunszt az elkészítése, sőt! Az olajszaggal sajnos meg kell birkóznunk ebben az esetben – ezt az ételt nem ér sütőben elkészíteni – az eredmény azonban kárpótolni fog minket.

forrás:http://www.nosalty.hu/akonyhafonok/fish-and-chips-angol-nemzeti-etel

Köszönjük nosalty!

Titkok a magyar történelemből, amire mindannyian büszkék lehetünk

Magyarként büszkék lehetünk azokra a tudósokra, művészekre, mérnökökre, akik olyan dolgokat adtak az egész világnak amire méltán nézhet fel az egész Magyar nemzet.

 

Magyar csapatok 1896-1924 között 32 első díjat nyertek el különböző sportágak világ- és Európa-bajnokságain, valamint a főiskolák nemzetközi bajnokságán, 1925-1935 között pedig nyolcvankétszer álltak a dobogó legfelső fokán a világbajnokságok végén. A magyar hadseregben már 1598-ban tudtak tükrökkel, a holdfény segítségével táviratozni.
Rettegett Iván, minden oroszok cárja uralkodása alatt magyar kohómestereket szerződtetett országába, hogy meghonosítsák a modern vasgyártást. XI. Lajos magyar szakemberekkel alapította meg a francia bőripart, s Franciaországban a magyar módszerekkel készítetett bőrt a mai napig is hongroye-nek, cuirde Transsylvanie-nak és botte a la housard-nak hívják. A XVI. Század közepén Erzsébet angol királynő a brádi bányából magyar bányászokat vitetett a szigetországba, hogy azok bevezessék a magyar találmányt, a síneken járó bányakocsit, a tárnák újszerű gerendázását – amelyet Hungarian riffle-nek hívnak – , a foncsorozott kohót, melynek Hungarian mill a neve. A huszárságot az egész világon a magyar huszárezredek mintájára szervezték meg és a legtöbb nemzet nyelvében is őrzi ezt. A franciák a huszárokat housard-nak, az angolok hussar-nek nevezik, a huszárkabátot, a dolmányt pedig dolman-nak, a zsinórozást a magyar sujtás után a franciák soutache-nak, míg a csákót schaks-nek.

 

A világ legelső láncszerkezetű hídja a budapesti Lánchíd volt, az Erzsébet-híd pedig a kontinens legnagyobb nyílású, egyben Európa leghosszabb függőhídja. A világ legnagyobb nyelvzsenije, Mezzofanti szerint, aki 103 nyelven beszélt, mind közül az olasz után a magyar nyelv a legdallamosabb és a verselés szempontjából a legfejlődésképesebb nyelv.
A német Brochkhaus Lexicon szerint a magyar nyelvet a hangzók szép aránya, hangjának finom árnyalása a világ egyik legszebb és legférfiasabb nyelvévé teszi. Az első nemzetközi sajtószövetség a magyar Rákosi Viktor kezdeményezésére Budapesten alakult meg a nemzetközi újságíró-kongresszus keretében. A világon az első szemklinikát Pesten alapították 1801-ben. Az első közegészségügyi laboratóriumot ugyanitt 1874-ben, és ugyanebben az évben a Kolozsvári egyetemen nyitották meg a világ első dermatológiai tanszékét. De magyar egyetemen tartották a legelső vegyész kongresszust is, Selmecbányán 1786-ban: s az első egrogeológiai kongresszust Budapesten 1909-ben.

kattintóóós

A württembergi egyetem egyik könyvtárát a magyar Kassai Mihály alapította, a bécsi udvari könyvtárt Miksa császár Mátyás Corvináival és Zsámboki János hagyatékával indította meg. Az oxfordi híres keleti kéziratgyűjteményt a magyar Uri János szervezte meg. Jókai Mór regényei közül harminckettőt fordítottak le angolra, huszonegyet franciára, több mint százat németre, s tucatnyi művét adták ki Európa, Ázsia és Amerika más országaiban. Petőfi Sándor verseit harmincnégy nyelvre fordították le, többek között japánra, kínaira, szanszkritra és görögre is.

Mikszáthnak csak Franciaországban negyvenkét kötete jelent meg, de egész Európában ismerik munkásságát. Az Egyesült Államokban a magyar színművek népszerűek, ezek közül Molnár Ferenc, Herczeg Ferenc és Madách Imre művei a színházlátogató közönség kedvencei. Négykerekű kocsikat a világon először a magyarországi Kocs községben gyártottak, ezért nevezik világszerte a szerkezetet kocsinak, angolul Coach-nak, németük Kutsche-nak.

forrás: http://www.ferfibarlang.hu/titkok-a-magyar-tortenelembol_img-3.html

A Túró Rudi története

A Túró Rudit mindenki ismeri és mindenki szereti. De vajon honnan jött az ötlet? És mikor kezdték el gyártani?

Szóval, hogyan is szól a Túró Rudi története?

 

A Pöttyös Túró Rudi története 1954-ig nyúlik vissza, amikor három magyar tejipari szakember kéthetes tanulmányútra utazott a Szovjetunióba a szocialista tejipar tanulmányozására. Ők láttak először egy olyan terméket, melyet a mai Túró Rudi ősének tekinthető.

A túró-vaj-zsír keverékből készült, cukrozott és csokoládéval bevont, lágy állagú és kerek formájú terméket, nem lévén információjuk annak nevéről, túró mignon-nak keresztelték el. Valószínűleg ez adta az ötletet egy a speciálisan a hazai ízlésvilágnak megfelelő termék kifejlesztésére.

0101

A termékfejlesztés gyakorlati lebonyolításával az Erzsébetvárosi Tejüzem művezetőjét, Mandeville Rudolfot és kis csapatát bízták meg, akit neve miatt sokan gondolnak a névadás ihletőjének – tévesen. A termék elnevezése Klein Sándor nevéhez fűződik, akit – fiatal pszichológus szakemberként – a név megalkotásán túl a csomagolás kifejlesztésével, valamint a bevezető reklámkampány lebonyolításával bíztak meg. Az eredeti, piros copfos kislányfejjel díszített csomagolást, amelyen már a kezdetek kezdetén megjelent a pöttymintázat, Klein tanítványai – két iparművészeti főiskolás készítette. Az ártatlannak tűnő név sem váltotta ki a „szakma” osztatlan lelkesedését, a Hírlapkiadó Vállalat reklámcsoportjának akkori első embere pedig egyenesen erkölcstelennek minősítette, és megtagadta a kiadásban megjelenő újságok általi közzétételét. Ez azt is jelentette egyben, hogy a reklámmal megtámogatott termékbevezetés elmaradt.

A nagyüzemi gyártás a termékfejlesztés helyén, vagyis az erzsébetvárosi tejüzembe indult meg 1968-ban, de a gyártási körülmények nehézségei – pl. szűkös és kedvezőtlen helyszíni adottságok – miatt igen hamar átkerült Szabolcs megyébe. A Budapesten szétszerelt, faszerkezetes első gyártógépet először Nyíregyházára szállították. Ott összerakták, majd ott került sor a próbaüzemre is, ami néhány hétig tartott. Nyíregyházán azonban ebben az időben álltak rá egy sor más termék pl. vajkrém gyártására, emiatt ott is helyszűkével küszködtek. Ezért a próbaüzemet követően pár héttel a gépet átszállították Mátészalkára, ahol a régi vasútállomás mellett található túróüzembe került. Ez a túróüzem 2 helyiségből állt, a túró rudit gyártó gép az emeletre került, ahol egy 10.000 literes tartályban készült a túró. A gyártás megindításakor mintegy 25-30 fő dolgozott 3 műszakban a 6 csöves adagolóval rendelkező géppel, akik három műszakban szeletelték a túrókígyókat háromdekás darabokra, az akkori technológiának megfelelően: szemmértékkel.

0102

A gyártás kezdetekor a termék még igen alacsony szavatossági idővel rendelkezett, mindössze 3 napos volt, ebből is 1 napot a logisztikán töltött. Az alacsony szavatossági idő azonban még a kezdetleges hűtési körülmények ellenére sem jelentett gondot az értékesítés, mivel az üzletekben a terméket szinte azonnal elkapkodták, gyakorlatilag állandó volt a Túró Rudi hiány. Kezdetben a környéken, valamint a fővárosban forgalmazták a terméket majd a gyártás mennyiségének növekedésével egyre nyugatabbra szállítottak.

Mátészalkát követően 1981-ben indult Nagybánhegyesen a Túró Rudi gyártás (amely 1999-ben szűnt meg). Ez akkor a Mátészalkai Tejüzem számára valódi konkurenciát jelentett egészen addig, amíg a ’90-es években a Nutricia csoport égisze alatt közös irányítás alá nem került a két üzem. Nagybánhegyesen a gyártás elindításához szükséges gépet a Szerencsi Csokoládégyártól vásárolták, amely már 12 csöves gép volt, a rudakat 3 soros kézi vágóval vágta 1 női dolgozó. A mártógép az NDK-ból került beszerzésre, a hűtést a mátészalkaihoz hasonló módon kompresszorok oldották meg. Itt az eredeti fagépeket csak a ’90-es évek első felében cserélték le saját fejlesztésű gépre.
Nagybánhegyesen, a gyártás kezdetekor többnyire 2 műszakban dolgoztak a rudi gyártásban, műszakonként kb. 10-11 fővel. A ’80-as évek elején még a mátészalkaihoz hasonlóan alacsony – 3-4 napos – szavatossági idővel készültek a termékek, amelyek szavatossági ideje a fokozatos fejlesztés során 14 naposra növekedett. Induláskor az alaptermék a natúr Túró Rudi volt, idővel azonban számos ízesítés került kifejlesztésre, Nagybánhegyesen gyártottak először valódi gyümölcstartalommal (dió, mogyoró) Túró Rudit.

0202

A ’70-es évektől kezdődően folyamatosan folytak a termékfejlesztések. Nagybánhegyesen a gyümölcsös irány (diós, mogyorós és ezek csokoládés változatai mellett) főleg a ’80-’90-es években számos különböző termék kifejlesztésére került sor. Ekkor készült az ásványi anyagokkal dúsított Kalci, és Cinki-Rudi, de a különböző vevői igényeknek való megfelelés hívta életre a fogbarát Xilites rudit, a hosszú szavatossági idejű Thermo rudit, a Mézes Misi termékcsaládot, illetve a Tini és Fradi rudikat. Mátészalkán a hagyományos irányt követve különböző ízesítések kifejlesztésén dolgoztak, így lett epres, barackos, málnás, áfonyás és kókuszos rudi, az egészségtudatos irányt a Túró Robi és a Túró Rudi Aktivit képviselte.

Az ezredforduló utáni mátészalkai fejlesztések eredményei a mazsolás és mogyorókrémes változat, a tejbevonós rudi, az óriás rudi, és a több rudit tartalmazó kiszerelések (dupla, 5-ös, vagy a legújabb, a 8-as multipack is). A fejlesztéseknek minden esetben alapvető szempontja az eredeti ízvilág megőrzése a gyártási technológia folyamatos korszerűsítése mellett.

0607

A folyamatos fejlesztés nem csak a termék, de a csomagolás, a gépek korszerűsítése, vagy éppen a termékek reklámozása terén is nyomonkövethető volt. A mátészalkai kezdetekkor a csomagolás még kézzel készült, a szaloncukorhoz hasonlóan megcsavarva a termék körül. Ezt később korszerűbb csomagolóanyagok és gépek váltották fel, a ’80-as években már fémfóliákat használtak, az ezredfordulót követően pedig korszerű, fogyasztóbarát nyitócsík került a csomagolásra. A termékek rendszeresen kiállításra kerültek különböző vásárokon, élelmiszeripari kiállításokon, ahonnan igen gyakran díjakkal tértek haza.
A Túró Rudi rendszeresen megmérettetett és számos szakmai díjat söpört be az elmúlt évtizedek során. A termék minőségét, egyediségét, a fejlesztések újdonságát elismerő díjaink száma megközelíti a húszat. A termék reklámozása és marketingje is nagyot fejlődött az idők folyamán. A termékekről készült szórólapokat és kártyanaptárakat az újságokban megjelenő hirdetések követték, majd a televíziós reklámfilmek következtek.
A ’80-as évek végén és a ’90-es évek elején már nyereményjátékokat is szervezett és különféle rendezvényeket is szponzoráltak az üzemek. A márka növekvő népszerűségét jól jelzi, hogy a ’80-’90-es évek ismert zenekara, a 100 Folk Celsius – igen nagy sikerré vált dalt írt a Túró Rudiról.

A márka megújítása és fiatalítása 2000-ben kezdődött és azóta is folyamatosan tart. Ennek során nem csak a csomagolás újult meg, de a márka kommunikációja is felfrissült, fiatalosabbá vált.

0401

A Pöttyös márka a magyar piac mellett a környező országokat is meghódította. 2004-ben Szlovákiában és Romániában került bevezetésre a Pöttyös Túró Rudi, Dots, azaz pöttyök néven, és az itthon piacvezető termék azóta is sikeres. 2006-ban pedig már az olasz vásárlók is leemelhették a Pöttyös Túró Rudit az ottani Auchan üzletek polcairól, de Spanyolországban is nagy sikerrel mutatkozott be a termék.

A Pöttyös Túró Rudi 2014 óta hivatalosan is megtalálható Angliában, még pedig a hufo pontok hűtőiben.

A termékek gyártása és fejlesztése terén kifejtett több évtizedes munkát a fogyasztók töretlen Túró Rudi szeretete mellett a kereskedelmi – és az élelmiszer szakma elismerései is fémjelzik.

 

 

forrás: pottyos.hu;

Translate »